Mindennapjaink

Megkaptam a vírus elleni oltást

Kérlek oszd meg!
Látogatók eddig összesen: 136

És ez igaz, csak nem most, ennek ellenére elmesélem mégis, mert számomra a mai napig tanulságos.

Még az időszámításunk előtti időkben történt, kb 1990 környékén, hogy hivatásos katonaként védtem a hazát olyan egységnél, aminek a szabályozásait úgy tekintették, mint ha háborúban teljesítenél szolgálatot, azok a törvények vonatkoztak akkoriban ránk.

Az akkori minisztériumi rendelet szerint, minden hivatásos állományú katonának, parancsba adták, hogy be kell oltatnia magát a vírusos influenza ellen.

Nem tudom megmondani miért éreztem azt, hogy ez nekem nem jó ötlet, ám ameddig csak tehettem, elsunnyogtam az oltást, veszélyt éreztem vele kapcsolatban.

Tehettem mindezt addig, ameddig a parancsnok az egységemben magához nem rendelt és meg nem fenyegetett azzal, hogy kénytelen lesz parancsmegtagadásért hadbíróság elé vinni, amennyiben 3 napon belül nem oltatom be magam a helyi felcserrel. Sajnos itt már nem tehettem mást, megvártam a 3. nap legvégét és beadattam magamnak azt a szart. Nem is volt semmi bajom 1-2 órán belül, nade utána már igen!

Annyira belázasodtam, hogy 41 fok feletti lázzal fetrengtem és ami fura, hogy közérzetileg rohadt jó volt, igaz az is, hogy mindent pirosban láttam, de eufórikus lett a magas láztól a hangulatom, beszéltem rengeteget (mondjuk ez rám nem jellemző alapból sem), olyan felszabadultságot éreztem, amit előtte soha. Úgy éreztem, hogy bármit kimondhatok gond nélkül, mert felszabadító érzés, így aztán az akkori környezetemet megörvendeztettem az akkori igazságaimmal, ha kérték, ha nem.

Arra már nem emlékszek, hogy utána mitől ment le a lázam, csak azt tudom, hogy minimum egy hétre kiestem a munkából emiatt, holott az oltás előtt semmi bajom sem volt.

Most is ezt érzem, amikor a korona ellenes oltásra gondolok, hogy nem kell az nekem, mert számomra veszélyes lehet.

Tetszik 1
Nem tetszik 0

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?