Mindennapjaink

Hogyan veszítettem el a nőmet/pasimat.

Kérlek oszd meg!
Látogatók eddig összesen: 197

Emlékszem, már a kapcsolatunk elején, olyan kedvesen beszélt hozzám, ha vita volt köztünk nem kiabált, csak próbált azon a kedves, gyengéd hangján meggyőzni az igazáról. Nem is nagyon tudtam arra figyelni amit mond, hanem sokkal inkább csak arra, ahogyan mondja. Szerettem hallani a hangját, még akkor is, ha olyan kedves, gyengéd és gyávácska volt. Bizonyára félt, hogy nincsen igaza, emiatt volt olyan kedves, érezte, hogy nincsen igaza. Csak tudnám, akkor minek áll le velem vitatkozni?

Na nem baj, majd én segítek neki, hogy megértse, hogy nincsen igaza.

Ez nem érti, hogy mit mondok neki? Mi az, hogy nem látom át az egészet, csak részletébe kapaszkodok bele? Mi lelte ezt az embert? Nem elég hogy gyengébb mint én lelkileg, még erőszakos is mellé? Jó, nem kiabál, de akkor is, mit képzel ez magáról, hogy én vagyok a szűk látókörű?

Na megállj csak, majd én megmutatom neked, hogy kivel szórakozz!

Ott hagytam a fenébe, hadd gondolkodjon csak el magának, majd rájön így legalább hogy velem nem szórakozhat, így tuti belátja majd, hogy nekem van igazam!

Én ezt nem értem…. most meg azt írta, hogy köszöni szépen, neki ebből elege van, nem lehet velem értelmesen vitatkozni, érvek helyett csak indulatokkal akarom meggyőzni, holott ez nem is igaz! Az nem is indulat, hogy ott hagyom azért, hogy elgondolkodjon. Még hogy én indulatos, hát mit képzel ez a köcsög, a kurva anyját!

Már a múltkor is hasonlókat írt, az ilyenek soha nem fognak megváltozni!

Tetszik 4
Nem tetszik 0

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?