Mindennapjaink

Béla is rábacott.

Kérlek oszd meg!
Látogatók eddig összesen: 96

Béla egy nem túl határozott pasi volt, így nőügyekben is kihívásokkal küszködött, pedig a jó szándék megvolt benne mindig is, csakhát ugye a bátorság, na az nem. Kerülte a konfliktust mindaddig, amíg csak lehetett, az utolsó pillanatig, vagy még utána is valamivel.

Ez a Béla megszeretett egy nőt, na nem olyan eszetlenül, hogy minden rózsaszínben úszott, csak amolyan jó veled alapon, amikor nem vagy vakszerelmes, ám nagyon tudod díjazni a nő ilyen és olyan tulajdonságait. A Béla már az elején érezte, hogy baj lehet hamarosan, ám fogalma sem volt arról, hogy mi az, amit érzett, csak azt tudta, hogy figyeljen, legyen éber.

Nem is kellett sokat várnia, elkezdődött a tűzijáték, egy vita során, amikor a Béla nagyon kedvesen érvelt, igyekezett megérteni a menyecskének a gondolatait, érzéseit, ám minden hiába volt, az asszonypótlék nagy ívben tett az érvekre, csakis a saját vélt igazát hajtogatta folyamatosan, ám ezt legalább tette úgy, hogy volt benne hiszti, szemrehányás, durcás tekintet és arckifejezés, emeltebb hang, minden volt benne, csak egy nem, a megértés iránti igyekezet. Béla, mivel konfliktuskerülő volt, így a látszatbékesség kedvéért úgy tett, mintha elfogadná a másik fél akaratát és tényleg nyugi lett. Ennek az ára viszont az volt, hogy a Bélát bántotta a csaj viselkedése, nem volt képes megérteni azt, hogy ha ő kedves és megértő valakivel, akkor miért nem kapja ugyanezt vissza. Addig rágta a lelkét ez az egész, míg másnap szóvá nem tette, hogy valójában át kellene gondolniuk újra a tegnapi helyzetet, mert nem tisztességes dolog az, amikor valamelyik fél durcássággal, daccal akarja lerendezni a problémákat. Na ezt nem kellett volna, mert újra volt ő minden, csak rendes ember nem. Ekkor fogta magát Béla, majd megkérte a tündérkét, hogy most egy darabig ne keresse, mert szüksége van magányra, hogy feldolgozza ezt az egészet. Nem is volt semmi gond kb 10 napig, ám utána a menyecske már nem bírt magával és elkezdett beszélgetéseket kezdeményezni a Bélával, úgy mutatta, mintha csakis jó oldala volna, aduásznak bedobta a legütősebbet: bocsánatot kért a Bélától és azt ígérte, ezentúl majd igyekszik nem úgy viselkedni, mint eddig, mert a Bélának igaza volt.

A Bélánk örült annak, hogy lám, milyen rendes kis csaj lett a barátnőjéből, képes volt bocsánatot is kérni, ami lássuk be, azért nagy dolog.

Tartott ez az öröme pár hónapig, mikor is egy újabb nézetkülönbség alkalmával, megismétlődött mindaz, ami miatt egyszer már lekoccolt a Béla 10 napra. Most is így tett, kimenekült a helyzetből és nem is kereste a csajt. Eltelt 10-14 nap, amikor szintén nem bírt magával a magányos nőci és elkezdődött a már jól ismert rituálé: hogy vagy, dejó, hogy jól vagy, sokatgondolkoztamésigazadvan, sokattanultamebbőléscsaktekellesz, stb. Béla elhitte újra és visszafogadta.

Gondolom már mindenki kitalálta, hogy nem telt el fél év és újra a verbális erőszak köszöntött le Bélára, aki ekkor már bármilyen rendes ember is volt, fogta magát és fájó szívvel ugyan, de elköszönt a kiszemelttől, mert már megtanulta, hogy kutyából nem lesz szalonna még akkor sem, ha az a kutyus nagyon kedvesen is tud ugatni, ha úgy van kedve.

A mai eszével Béla már nem várná meg a harmadik olyan vitát, ahol nincs jelen a szeretet és a tisztelet, csakis az egyoldalúság. Mert Béla számára az az időszak kemény volt, a lelki terror akkor is fáj még, amikor egy fizikai pofonnak már régen eltűnnek a nyomai az arcról.

Tetszik 4
Nem tetszik 0

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?