Látogatók eddig összesen: 521
Baromira nem irigylem azokat, akik nem képesek elengedni egy-egy nagy szerelmüket, hiába nem látták már esetleg évek óta sem.
Mennyi felesleges fájdalmat élnek át minden egyes alkalommal, amikor újra és újra átélik a vélt, vagy valós szerelmük hiányát.
Vajon miben reménykednek ezek az emberek? Miért nem képesek elengedni ezt a mára már teljesen felesleges érzést?
A megélt csodákra való emlékezés szép lehet nagyon is. Akkor válik már fájdalmassá, ha elkezd hiányozni.
Megéri vajon?
0
0
